Az álom, amiből a könyv született...Az álom úgy kezdődött, mint bármelyik.
Egyszer csak ott voltam.Egy mólón álltam, sós szél fújt a
nyílt tenger felől. Éjszaka volt, a telihold világította be az álmomat kísérteties fénnyel. A móló végénél egy lány kuporgott hálóingben, egész testében remegett, elindultam felé. Ő háttal ült nekem és hangtalanul sírt. Közben a haját birizgálta kezével és folyamatosan előre-hátra dülöngélt. Mikor már ott voltam mellette, akkor láttam, hogy mit is művel magával. A haját tépkedte folyamatosan, feje ragacsos volt már a vértől. Minden egyes tépésnél hallottam azt a nyálkás hangot, ami semmihez sem volt fogható, ilyenkor egy hajcsomó vált le a fejéről, bőrének egy darabjával együtt. Az álomban oly ismerős légszomj tört rám, mellkasom nehéz lett, mintha satuba fognák. A lány felnézett rám és a hullámok közé dőlt előre. A fekete víz egy pillanat alatt elnyelte, én utána ugrottam, de nem azért, hogy kimentsem. Azért ugrottam utána, hogy lássam mi történik vele. A víz alatt minden kék fényben úszott, a lány nyitott szemmel nézett engem a folyékony lebegés közben. Valaki ott termett hirtelen mögötte és tiszta erővel a móló egyik cölöpéhez kezdte verni a lány fejét. Ő fuldokolt és rémülten nézett, a sötét alakot nem lehetett kivenni mögötte. Aztán a lány nem mozdult többé. Mindenfelé lebegő végtagokkal és hajjal úszott a nyílt víz felé a víz alatt. Az idegen már nem volt ott.
Én pedig felébredtem...
A Legszorosabb Kötelék @Bookline http://tinyurl.com/ljomhn8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése